Deininger Imre

Deininger Imre
Született	1844. május 7. Esztergom
Elhunyt	1918. december 31. (74 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	mezőgazdász gazdálkodó gazdatiszt
Iskolái	Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet (1865–1867)
A Keszthelyi Magyar Királyi Gazdasági Tanintézet igazgatója
Hivatali idő 1884 – 1892
Előd	Balás Árpád
Utód	Csanády Gusztáv
A Wikimédia Commons tartalmaz Deininger Imre témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Komorrai Deininger Imre (Esztergom, 1844. május 7. – Budapest, 1918. december 31.) magyar mezőgazdász.

Pályafutása

Középiskoláit szülővárosában végezte. Gimnáziumi tanulmányai után néhány évig az esztergomi érsekségi uradalmakban alkalmazták, majd a kötelező gyakorlat után a Magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetbe iratkozott be. 1868-tól Debrecenben az akkor szervezett Felsőbb Gazdasági Tanintézetben kezdte meg működését, ahol eleinte a földmíves iskolát, az intézeti gazdaságot és a kísérleti területet kezelte. 1871-ben rendes tanár és a botanikus kert vezetője lett. 1874-ben az országban elsőként akadémiai rangra emelt Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián a növénytermesztési tanszékre került. Számos tudóstársával együtt részt vett a filoxéra elleni országos küzdelemben.

1878-ban ő létesítette Magyaróvárott az ország első Vetőmagvizsgáló és Növényélettani Kísérleti Állomását, ennek vezetője volt 1884-ig, utána a keszthelyi gazdasági tanintézet igazgatója lett, s a mezőgazdasági berendezés, kezelés és becsléstani szakok előadását is átvette. Mint agrárrégész a magyarországi prehisztorikus növény-(búza) és különösen a magleletekkel foglalkozott. 1892-től Gödöllőn a koronauradalom jószágigazgatója volt, majd 1899-ben a Földművelésügyi Minisztériumba került, 1914-ben innen vonult nyugdíjba.

Szakmájának elismert tudósaként számos tanulmányutat tett részben a kormány megbízásából (Dél-Tirol, Németország, Svájc, Belgium, Hollandia, Anglia, Svédország, Norvégia és Dánia.)

Több gazdasági egyesület tagja és a Keszthely-vidéki Gazdakörnek alelnöke volt. Alapító tagja volt a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egyletnek.

Főbb művei

• Deininger Imre (szerk.) (1885): A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet (1865–1885) évkönyve az itt fennálló Georgikon (1797–1848) rövid vázlatával. Keszthely
• Adatok kultúrnövényeink történetéhez. A Lengyel-i őskori telep növénymaradványai
• Tanulmány a búza fölött. Nagykanizsa, 1890
• A magyar mezőgazdaság bajai és javaslatok ezeknek orvoslására. Budapest, 1911
• A m. kir. ménesbirtokok, a gödöllői koronauradalom és a palánkai csikótelep jövedelmezősége az 1896-1908. években : A birtokok igazgatóságai és a ministeri számvevőség adatai alapján összeáll. Pallas ny., 1911.
• Számos cikke jelent meg a szaklapokban.

Emléke

Arcképe: Füzes Miklós, Deininger Imre élete és munkássága: 113. old.

Mosonmagyaróvári domborműve, Gáti Gábor alkotása

Szobra: Gáti Gábor műve, 1979 (mészkő, portrédombormű, Mosonmagyaróvár, Agrártudományi Egyetem)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Zalai életrajzi lexikon
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Pintér János: Deininger Imre. Magyar agrártörténeti életrajzok I. (A–H). Szerk. Für Lajos, Pintér János. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1987. 397–401. o. ISBN 963-01-7834-6  .  

Irodalom

• Füzes Miklós: Deininger Imre élete és munkássága, 113-120. old.
• A Keszthelyi Gazdasági Tanintézet Évkönyve, Keszthely, 1885 Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézetei (szerk. Balás Árpád, Budapest, 1897).