Kakukkbagoly
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Ninox novaeseelandiae (Gmelin, 1788) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kakukkbagoly témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kakukkbagoly témájú médiaállományokat és Kakukkbagoly témájú kategóriát.
|
A kakukkbagoly (Ninox novaeseelandiae) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1788-ban, a Strix nembe Strix novae Seelandiae néven.[3] Nevét kakukkra hasonlító hangja után kapta.
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- új-zélandi kakukkbagoly Ninox novaeseelandiae novaeseelandiae (J. F. Gmelin, 1788) - Új-Zéland Északi- és Déli- szigete
- tasmán kakukkbagoly Ninox novaeseelandiae leucopsis (Gould, 1838) - Tasmania
- Lord Howe-szigeti kakukkbagoly (Ninox novaeseelandiae albaria) (E. P. Ramsay, 1888) - Lord Howe-sziget, kihalt az 1950'-es években
- norfolk-szigeti kakukkbagoly (Ninox novaeseelandiae undulata) (Latham, 1801) - Norfolk-sziget, kihalt.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Ausztráliához tartozó Tasmanián és pár apró szigeten, valamint Új-Zéland területén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, szántóföldek, vidéki kertek és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhosszúsága 29 centiméter, testtömege 179-216 gramm.[5]
 |
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kisebb emlősökkel és rovarokkal táplálkozik.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Béleletlen faodvakban fészkel. Fészekalja 2-3 tojásból áll. A tojó egyedül költi ki a tojásokat, a hím is segít a fiókák táplálásában.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2026. március 11..
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2026. március 11..
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2026. március 11..
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2026. március 11..
- ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2026. március 11..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2026. március 11..
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft. 1994. ISBN 963 545 006 0.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameters:|accessyear=,|origmonth=,|accessmonth=,|month=,|chapterurl=,|origdate=és|coauthors=(súgó) – magyar neve
