close
Ugrás a tartalomhoz

Artemis-program

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Artemis-program
Áttekintés
Ország  Egyesült Államok
Szervezetek NASA, ESA, JAXA, CSA
Igazgató Mike Sarafin[1]
Cél Holdra szállások és holdkutatás
Története
Költsége $93 milliárd (2012–2025)[2]
Időtartam 2017–napjainkig[3]
Első repülés Artemis I (2022. november 16.,
06:47:44 UTC)[4][5]
Első repülés
személyzettel		 Artemis II (2026. április)
Indítások
helyszíne
Jármű információ
Személyzettel
rendelkező
járművek
Hordozórakéták
Repülések
Legutóbbi repülés:
Artemis II (2026)		 Következő repülés:
Artemis III (2027)

Az Artemis-program amerikai űrprogram, amelynek célja az „első nő és a következő férfi” eljuttatása a Holdra 2027-ig. A Hold déli sarkköri régiójában fog landolni.[3] Az első alkalom lesz, hogy ember jár a Holdon az 1972-es Apollo–17 küldetés óta. A program legfontosabb részei a Space Launch System, az Orion űrhajó, egy bázis a Hold felszínén és a Human Landing Systems. A hosszútávú cél egy végleges bázis felállítása a Holdon, aminek létrehozásával a Marsra induló programokat fogják segíteni.

A programot főként a NASA, és az olyan nemzetközi partnerek hajtják végre, mint az Európai Űrügynökség (ESA), a Japán Űrügynökség (JAXA), a Kanadai Űrügynökség (CSA) és az Ausztrál Űrügynökség (ASA). Összességében 21 ország dolgozik rajta.[9] A résztvevők kötelessége aláírni az Artemis-egyezményeket.

Az Artemis programot hivatalosan 2017-ben hozták létre, az első Trump-kormány idején, de sok fontos része, mint az Orion is már a Bush-, és Obama-elnökségek idején jöttek létre. Az Orion első indítása és a Space Launch System első használatát eredetileg 2016-ra helyezték, de végül 2022. november 16-ra halasztották, mint az Artemis I űrrepülés. A személyzettel rendelkező Artemis II 2026 április 1-jén indult el a Földről, hogy elrepüljön a Holdat és megkerülve azt ismét ember járjon az égitestnél, elhagyva a Föld gravitációs mezejét, átlépve egy másik égitestébe. A négy űrhajóssal az Orion űrhajó sikerrel teljesítette az elé kitűzött célokat és megkerülte a Holdat, hogy 2026. április 10-én visszatérjen a Földre. A közel hatvan év utáni első Holdra szállás pedig 2027-re várható, az Artemis III keretei között. Ezt követően az Artemis IV (2028) szintén Holdra fog szállni, majd az Artemis V (2030) után minden évben terveznek Holdra szállásokat, bár néhány szakértő szerint ez nem valószínű, hiszen a NASA gyakran rosszul kezeli külső vállalkozóit.[2][10]

Áttekintés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Artemis-program eddig tervezett küldetései

Az Artemis-programot a Space Launch System küldetései köré szervezték. Minden egyes küldetéssel egyre komplexebbek lesznek és nagyjából évente fognak megtörténni. A NASA és a közreműködő partnerek eddig az első öt küldetést tervezték meg, míg javaslatokat is beadtak az azokat követőkről. Minden SLS-küldetésen egy SLS hordozórakétát és egy Orion űrhajót fognak használni. Az Artemis II-t követő indítások mind más szervezetek által végzett kisegítő küldetésektől és űreszközöktől fognak függeni.

SLS-küldetések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Artemis I (2022) az SLS és az Orion személyzet nélküli tesztrepülése volt, mindkettő eszköz első tesztelése.[a] A célja az Orion Hold körüli pályára állítása volt, majd a Földre való visszatérítése. Az SLS az ICPS második fokozatát használta, aminek segítségével a Hold köré lett állítva. A Hold távoli sarkánál lelassított, majd hat napig az égitest körül keringett, mielőtt 2022. december 11-én visszatért a Földre. Az Orion elvált a szervizmodultól és egy ejtőernyő segítségével a Csendes-óceánra szállt le, Alsó-Kalifornia partjaitól nem messze.[11]

Az Artemis II (2026) a program és egyben az SLS és az Orion első személyzettel végzett repülése.[12] A személyzet négy tagja hosszas teszteket fognak végezni Föld körüli pályán, majd az Oriont a Hold felé fogják irányítani, szabad visszatérési pályán. Ennek segítségével fog visszatérni a Földre. Az indítás leghamarabb 2026 áprilisában fog megtörténni.[13]

Az Artemis III (2026) lesz a program első személyzetes Holdra szállása.[12] A küldetés egy másik kisegítő missziótól függ, ami folyamán Hold körüli, közel egyenes vonalú pályára (NRHO) fognak helyezni egy Human Landing Systemet (HLS), az SLS/Orion indítása előtt. Miután az HLS eléri az NRHO-t, az Orion egy négyfős személyzettel fog a Hold felé indulni, aminek célja, hogy az első nőt és az első színesbőrű embert a Hold felszínére juttassa. Ez előtt még az Orion dokkolni fog az HLS-szel,[b] majd a két űrhajós átszáll rá, amivel a Holdra fognak leszállni. Legalább két űrsétát fognak elvégezni az ott töltött hat és fél nap alatt, mielőtt visszatérnek az Orionhöz. Az indítás leghamarabb 2026. szeptemberében fog történni.[14][13]

Az Artemis IV (2028) egy szintén személyzettel rendelkező küldetés lett volna a Lunar Gateway űrállomásra, az SLS Block 1B használatával, de az űrállomás építését a NASA végül elvetette egy felszíni bázis érdekében. Ez a küldetés fogja az űrállomáshoz szállítani a lakómodult. Az indítás leghamarabb 2027-ben fog történni.[15]

Az Artemis V (2030) tervek szerint a harmadik Holdra szállás lesz, négy űrhajóst fog az űrállomásra szállítani. Az Európai Űrügynökség ESPRIT és kommunikációs modulját is ez alatt fogják a Holdhoz szállítani, illetve a Canadarm3-t, ami egy kanadai építésű robotkar. A NASA holdjárója is ekkor lesz leszállítva. Az indítás leghamarabb 2030-ban fog történni[16][17] és az első repülés lesz, ami a Blue Moon Holdra szálló egységet fogja használni.

Az Artemis VI (2031) két légzsilipet fog integrálni az űrállomással és a negyedik Holdra szállás lesz.[18] Az indítás leghamarabb 2031 márciusában fog történni.[17]

Az Artemis következő küldetései és repülései a tervek szerint minden évben embert fognak juttatni a Holdra, ahol ki fogják használni az egyre jobban kiépített infrastruktúrát, ami kisegítő küldetésekkel fognak a felszínre juttatni. Ezek között lesznek lakómodulok, holdjárók és tudományos műszerek.[19]

A program története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törölt programok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Artemis-program sok, korábban lemondott NASA-program elemeit tartalmazza, beleértve a Constellation programot és az Asteroid Redirect Missiont. Eredetileg a 2005-ös NASA Authorization Act részeként hozták létre, a Constellation az Ares I, az Ares V és az Orion kifejlesztését tartalmazta. A program 2010-ig tartott, mikor Barack Obama törölte.[20]

2009 májusában Barack Obama létrehozta az Augustine Bizottságot, aminek célja a Nemzetközi Űrállomás befejezése, a Holdra, a Marsra és Földközeli objektumokra indított küldetések megtervezése és kereskedelmi rakéták felhasználása volt, megadott költségvetési határokon belül.[21] A bizottság arra jutott, hogy a Constellation közel se kapott elég pénzt és a 2020-as Holdra szállás lehetetlen volt. Ezt követően felfüggesztették.[22]

2010. április 15-én Obama beszédet adott a Kennedy Űrközpontban, bejelentve a kormány terveit a NASA jövőjéről és a Constellation lemondását, kiemelve, hogy a program egyszerűen életképtelen volt.[23] Helyette 6 milliárd dollárt adott egy új hordozórakéta-program véghezviteléhez 2015-ig, hogy a 2030-as évek második felében embert tudjanak juttatni a Marsra.[24]

2010. október 11-én Obama aláírta a 2010-es NASA Authorization Actet, amiben leírták a Space Launch System azonnali kifejlesztését, a Space Shuttle utódjaként. A program felhasználhatta a Space Shuttle, a Constellation és más NASA-programok által használt forrásokat.[25]

2017. június 30-án Donald Trump aláírt egy elnöki parancsot a Nemzeti Űrbizottság újraalakításáról, aminek az elnöke Mike Pence lett. A Trump-kormány első költségvetése megtartotta az Obama-érában megalapított programokat, de visszafogta a földi kutatások költségvetését és el akarta törölni a NASA oktatási irodáját.[26]

Az Artemis megalapítása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2017. december 11-én Donald Trump aláírta a Space Policy Directive 1-t, ami megváltoztatta az ország űrkutatási politikáját, inkább amerikai-vezette programokra koncentrálva, magáncégek segítségével, aminek a célja a Holdra, a Marsra majd távolabbi bolygókra való eljutás. Hivatalosan felszóltja a NASA vezetőségét, hogy „vezessen egy innovatív és fenntartható kutatóprogramot, kereskedelmi és nemzetközi partnerekkel, hogy lehetőséget adjon az emberiség Naprendszerben való terjeszkedésére és, hogy a Földre új tudást és lehetőségeket hozzon vissza.” A program célja az volt, hogy jobban szervezze a kormány, a magánszektor és más országok közreműködését azzal a végcéllal, hogy több, mint 50 év után ismét embert juttasson a Holdra és lefektesse az alapot a Mars kutatásához.[3] A Space Policy Directive 1 volt az, ami hivatalosan is engedélyezte ezt a Hold-központú programot, amit később Artemis-nek neveztek el. Az Artemis korábbi amerikai űrprogramokra épít, mint az Orion űrhajó, a Lunar Gateway űrállomás és a Commercial Lunar Payload Services, de létrehozott teljesen új tervezeteket, mint a Human Landing System. A Space Launch Systemet használják, mint az Orion hordozórakétája.[27]

2019. március 26-án Mike Pence alelnök bejelentette, hogy a NASA tervezett idővonalát a Holdra szállásról előrehozzák négy évvel, 2024-re.[28] Két hónappal később a NASA igazgatója Jim Bridenstine elmondta, hogy az új program neve Artemis lesz, a görög mitológiában a Hold istennője után, akinek az ikertestvére volt Apollón, akiről a NASA első Hold-küldetése volt elnevezve.[27][29] Az előre hozott célok ellenére a Marsra szállást még mindig a 2030-as évekre tervezték.[3]

2019 közepén a NASA 1,6 milliárd dollárt kérvényezett az Artemis 2020-as költségvetésére,[30] de a szenátusi kiadásokkal foglalkozó bizottság kérte a program előre látható 5 éves költségtervét,[31] ami szükséges volt a Kongresszusi elfogadáshoz.[32][33] 2020 februárjában a Fehér Ház kérte az Artemis-program költségvetésének megemelését 12%-kal a 2021-es költségvetési évre. A teljes büdzsé 25,2 milliárd dollár lett volna évente, amiből 3,7 milliárd volt félretéve a Human Landing System (HLS) kifejlesztésére. A NASA pénzügyi igazgatója, Jeff DeWit azt nyilatkozta, hogy az ügynökségnek elég jó esélye volt arra, hogy a Kongresszus elfogadja a tervezetet, annak ellenére, hogy a Demokrata Párt politikusainak voltak kétségei a programmal kapcsolatban.[34] Ennek ellenére 2020 júliusában a szenátusi bizottság elutasította a költségvetés-emelést,[35] csak 700 millió dollárt voltak hajlandóak adni az HLS kifejlesztésére, közel 81%-kal kevesebbet a kértnél.[36]

2020 áprilisában a NASA szerződést kötött a Blue Origin, a Dynetics és a SpaceX cégekkel, hogy a következő 10 hónapban beadják terveiket az HLS-ről.[37][38][39]

2021 februárjában a NASA megbízott igazgatója, Steve Jurczyk ismét kiemelte, hogy nagyon fontos lenne a költségvetés megemelése,[40][41] hogy időben be tudják fejezni a programot és a 2024-es Holdra szállás nélküle gyakorlatilag lehetetlen.[42] 2021. február 4-én az újonnan beiktatott Biden-kormány kifejezte támogatását az Artemis-program mellett.[43][44]

2021. április 16-án a NASA szerződésbe lépett a SpaceX céggel, hogy kifejlesszenek, legyártsanak és véghez vigyenek két Holdra szállást a Starship HLS leszállóegységgel.[45] A Blue Origin és a Dynetics is megpróbált fellépni a döntés ellen a Kormányzati Felügyelő Hivatalnál (GAO).[46][47] Miután a GAO elutasította az indítványozást,[48] a Blue Origin beperelte a NASA-t,[49][50] aki beleegyezett a szerződés felfüggesztésébe november 1-ig. A szövetségi bíró elutasította a pert november 4-én és a SpaceX újra munkába állt.[51]

Küldetések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orion tesztelések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Orion űrhajó az első teszt után

Az Orion prototípusát az Exploration Flight Test 1 néven tesztelték először, 2014. december 5-én, a Delta IV Heavy hordozórakétával. Két közepes magasságú Föld körüli pályán végzett repülésen tesztelték a rendszereit.[52][53] 2019. július 2-án ismét tesztelték az űrhajót.[54]

Artemis–1-6

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Küldetés Jelvény Indítás dátuma Személyzet Hordozórakéta Leszállóegység Időtartam Állapot
Artemis–1
2022. november 16.[55][56] N/A SLS Block 1 N/A 25 nap Sikeres
Artemis–2
2026. április
SLS Block 1 N/A ≈10 nap Sikeres
Artemis–3 2027 közepe[57] TBA SLS Block 1 Starship HLS Option A ≈30 nap Tervezett
Artemis–4 2028. szeptember[58] TBA SLS Block 1B Starship HLS Option B ≈30 nap Tervezett
Artemis–5 2030. március[58] TBA SLS Block 1B Blue Origin Blue Moon ≈30 nap Tervezett
Artemis–6 2031. március[58] TBA SLS Block 1B TBA ≈30 nap Tervezett

Artemis–7-11

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Küldetés Indítás dátuma Személyzet Hordozórakéta Időtartam
Artemis–7 2032. március[58] TBA SLS Block 1B ≈30 nap
Artemis–8 2033 (tervezett) TBA SLS Block 1B ≈30 nap
Artemis–9 2034 (javasolt) TBA SLS Block 2 ≈30 nap
Artemis–10 2035 (javasolt) TBA SLS Block 2 <180 nap

Kisegítő küldetések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Dátum Küldetés Hordozórakéta Kimenetel
2022. június 28.[59] CAPSTONE Electron Működőképes
2024. január 8.[60][61] Peregrine Mission One Vulcan Centaur[62] Sikertelen
2024. február 15.[63] IM–1 Odysseus lander Falcon 9 Sikeres
2024 november[64] VIPER Falcon Heavy[65] Tervezett
2024. 4. negyedév[66] IM–2 Falcon 9 Tervezett
2024. 4. negyedév[66][67] PRIME–1[68] Falcon 9[69] Tervezett
2025. 1. negyedév[66] IM–3 Falcon 9 Tervezett
2025[57] PPE-HALO Falcon Heavy Tervezett
2025[57] HLS Uncrewed Lunar Demo Starship Tervezett
2026[57][58] HLS Crewed Lunar Demo Starship Tervezett
2027[58] TO CT–1 Kereskedelmi hordozórakéta Tervezett
2028[58] Sustaining HLS Crewed Lunar Demo Starship Tervezett
2028[58] TBD Sustaining HLS Uncrewed Lunar Demo Kereskedelmi hordozórakéta Tervezett
2029[58] TBD Sustaining HLS Crewed Lunar Demo New Glenn Tervezett
2030[58] TBD Sustaining HLS Services Kereskedelmi hordozórakéta Tervezett
2030[58] TO CT–2 Kereskedelmi hordozórakéta Tervezett
2030[58] Artemis support mission Kereskedelmi hordozórakéta Tervezett
2031[58] TBD Sustaining HLS Services Kereskedelmi hordozórakéta Tervezett
2032 Artemis support mission Kereskedelmi hordozórakéta Javasolt

Tervezett felszíni tevékenységek és járművek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Illusztráció a Holdon dolgozó két űrhajósról

Az első Holdon tartózkodás az Artemis első fázisú küldetése során egy körülbelül hétnapos űrséta lesz. A műveletek elméleti koncepciója a következőket foglalja magában:[70]

  • 1. nap – az űrhajósok landolnak a Holdon, de nem végeznek űrsétát.
  • 2. nap – az űrhajósok kilépnek a légzsilipen és elindulnak az első űrsétára, amely hat órás lesz. Ez magában foglalja az esetleges minta gyűjtését és a kísérleti csomag telepítését. Az űrhajósok a leszállóhely közelében maradnak.
  • 3. nap – az űrhajósok felderítik és mintákat gyűjtenek  az árnyékos területekről. Az előző űrsétával ellentétben az űrhajósok tovább mehetnek a leszállási helytől (2 km-ig).
  • 4. nap – nincs űrséta
  • 5. nap – ez az űrséta is a mintavétellel foglalkozik.
  • 6. nap – a két űrhajós geotechnikai eszközt telepít egy környezeti megfigyelő állomás mellett.
  • 7. nap – az utolsó és a legrövidebb űrséta, csak egy órán át fog tartani. Többnyire a Hold-kolónia előkészületeit foglalja magába. Amint az utolsó űrséta véget ér, az űrhajósok visszatérnek az leszállóegységbe, a jármű felszáll és csatlakozik az Orionhoz.

Artemis Felszíni Bázis

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Artemis Felszíni Bázis illusztrációja

Az Artemis Felszíni Bázis a leendő holdbázis alapja, melyet a 2020-as évek végén hoznának létre. Három fő modulból állna: a felszíni élőhelyből, a lakható mobil platformból és a holdjáróból. Segítené a legfeljebb két hónapos küldetéseket, és a később Marson használandó technológiák fejlesztésére szolgálna. Jelenleg a bázis tervezett helyszíne a Shackleton-kráter, mivel itt az égitest felszíne változatos és jeget is lehet találni. Az Outer Space Treaty irányelvei alapján működni.[71][72]

Felszíni Élőhely

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A felszíni élőhely

Keveset tudunk róla. Az első élőhelyet az „Artemis Foundation Habitat” néven emlegetik. A jelenlegi indítási tervek azt mutatják, hogy a felszínre való leszállítása hasonló lenne a HLS-éhez. A nyomás alatt álló élőhelyet a Gateway-hez küldik, ahol azután egy indítóból külön indított leszállási szakaszhoz kapcsolódik, és ugyanazt az átviteli fokozatot használja, mint a HLS. Ezután egy CLPS által indított és az Artemis 6 személyzete által tesztelt felszíni áramellátó rendszerhez kapcsolják. A bázis a déli pólus régiójában lenne elhelyezve, valószínűleg egy olyan helyen, amelyet előzetesen robotokkal látogattak meg.[71][73]

Lakható mobilitási platform

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A NASA tervezett lakható mobilitási platformja

A lakható mobilitási platform egy nagy holdjáró („rover”) lenne, amelyet a személyzet nagy távolságokra történő szállítására használnának. A NASA több rovert fejlesztett ki, köztük a Constellation program számára gyártott űrkutató járművet, amelyet legyártottak és teszteltek. A 2020-as repülési jegyzékben Mobile Habitat néven emlegették, ami azt sugallja, hogy hasonló szerepet tölthet be, mint az ILREC holdbusz. A személyzet készen áll a felszínen való használatára, de önállóan is irányítható a Gateway-ről. Mark Kirasich, aki a NASA kutatási rendszereinek megbízott igazgatója szerint a jelenlegi terv a JAXA és a Toyota együttműködése, egy zárt utastér kifejlesztése a legénység számára, amely akár 14 napig is elláthassa őket. A JAXA-t bevonták a tervezésbe, a japánok is készítettek egy holdjárót. Az SEV-vel kapcsolatban Clive Neal, a holdkutató főmunkatársa szerint a Constellation program alatt a NASA is előállított egy holdjárót, de lehet, hogy ez nem jut el Holdra, a Constellation-program és az Artemis-program nemzetközi összefüggései miatt.[71][74][75][76][77]

Holdjáró

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Artemis-program holdjárójának illusztrációja

Ahogy 2019 novemberében bejelentették, a NASA kérést fog adni egy holdjáró építésére. A személyzetet a kutatóhely körül szállítják. Hasonló funkciót tölt be, mint az Apollo Lunar Rover. 2020 júliusában a NASA létrehozott egy hivatalos programirodát a rover számára a houstoni Johnson Űrközpontban.[71]

Űrruhák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az űrsétákra kifejlesztett xEMU űrruha

Az Artemis-program két fajta űrruhát használ, amiket 2019 októberében mutattak be: az Exploration Extravehicular Mobility Unit (xEMU)[78] és az Orion Crew Survival System (OCSS).[79]

Az indítás és a leszállás idején használt OCSS-ruhák

2021. augusztus 10-én a NASA bejelentette, hogy egy belső vizsgálatuk alapján az űrruhák leghamarabb 2025 áprilisára fognak elkészülni, ami elhalaszthatja a tervezett 2024-es indítást.[80] A vizsgálatra válaszként a SpaceX bejelentette, hogy ők tudnak űrruhákat adni a küldetéshez.[81]

Kereskedelmi űrruhák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A NASA kiadott egy ajánlatkérést, kereskedelmileg előállított űrruhákra, hogy a 2024-es tervezett indítást véghez tudják vinni.[82] 2022. június 2-án bejelentették, hogy a ruhákat az Axiom Space és a Collins Aerospace fogja kifejleszteni és gyártani.[83]

Űrhajósok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2020. január 10-én a NASA 22. űrhajóscsapata, aminek beceneve Turtles (angolul: Teknősök) befejezte tanulmányait és az Artemis-program űrhajócsapata lettek. A csoportban van két űrhajós a Kanadai Űrügynökségből is. Ezek közül az űrhajósok közül többen is a Holdra fognak utazni és könnyen lehet, hogy közülük fogják kiválasztani az első Mars-küldetés személyzetét is.[84]

Első Artemis-csapat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2020. december 9-én Mike Pence alelnök bejelentette az első 18 űrhajóst (mind amerikai, 9 férfi és 9 nő), akik az első Artemis-csapat nevet kapták és az első Artemis-küldetések űrhajósai lesznek.[85]

Reid Wiseman 2022 augusztusában viszont azt nyilatkozta, hogy a NASA Űrhajóstestének összes tagja része lehet az Artemis-küldetéseknek 2024-től, beleértve a még képzés alatt álló 23. űrhajóscsoport is.[86]

Személyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Artemis II

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Beosztás Űrhajós
Parancsnok Amerikai Egyesült Államok Gregory R. Wiseman, NASA
második űrrepülés
Pilóta Amerikai Egyesült Államok Victor J. Glover, NASA
második űrrepülés
Küldetésspecialista 1 Amerikai Egyesült Államok Christina Koch, NASA
második űrrepülés
Küldetésspecialista 2 Kanada Jeremy Hansen, CSA
első űrrepülés

Megjegyzések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Egy Orion kapszula már repült 2014-ben, de a teljes űreszköz még soha.
  2. ↑ Abban az esetben, ha egy kisegítő küldetés már leszállította a Gatewayt az NRHO-ra, akkor az Orion és az HLS az űrállomáshoz fog dokkolni egymás helyett.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Moran, Norah (2021. január 29.). "Ep 180: Artemis Mission Management". NASA. Hozzáférés: 2022. november 18.
  2. 1 2 "NASA's management of the Artemis missions" (PDF). NASA Office of Inspector General. 2021. november 15. 2021. november 15. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  3. 1 2 3 4 "NASA: Moon to Mars". nasa.gov. NASA. 2019. augusztus 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. május 19. Public Domain Ez a cikk ebből a forrásból származó szöveget tartalmaz, amely közkincs.
  4. ↑ "Artemis I Launch to the Moon (Official NASA Broadcast) - Nov. 16, 2022". {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  5. ↑ "NASA Prepares Rocket, Spacecraft Ahead of Tropical Storm Nicole, Re-targets Launch – Artemis". blogs.nasa.gov (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. november 18.
  6. ↑ Gebhardt, Chris (2017. április 6.). "NASA finally sets goals, missions for SLS - eyes multi-step plan to Mars". NASASpaceFlight.com (amerikai angol nyelven). 2017. augusztus 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 18.
  7. ↑ NASA (2022. november 17.). "Gateway: overview". NASA. Hozzáférés: 2023. március 6.
  8. ↑ Grush, Loren (2019. július 18.). "NASA's daunting to-do list for sending people back to the Moon". The Verge (amerikai angol nyelven). 2019. december 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 18.
  9. ↑ "NASA: Artemis Accords". NASA. Hozzáférés: 2022. november 21.
  10. ↑ "NASA's Artemis program will return astronauts to the moon and give us the first female moonwalker". NBC News (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. november 21.
  11. ↑ Clark, Stephen. "NASA will likely add a rendezvous test to the first piloted Orion space mission – Spaceflight Now" (amerikai angol nyelven). 2020. július 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 19.
  12. 1 2 Latifiyan, Pouya (2022). "Artemis 1 and space communications". Qoqnoos Scientific Magazine. 1 (4). {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  13. 1 2 "NASA Delays Next Artemis Missions to 2025 and 2026" (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 2.
  14. ↑ Foust, Jeff (2019. július 22.). "NASA outlines plans for lunar lander development through commercial partnerships". SpaceNews (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. november 19.
  15. ↑ Foust, Jeff (2022. október 30.). "Lunar landing restored for Artemis 4 mission". SpaceNews (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. november 19.
  16. ↑ Foust, Jeff (2023. március 13.). "NASA planning to spend up to $1 billion on space station deorbit module". SpaceNews (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 2.
  17. 1 2 "2025 NASA Budget Summary" (PDF). Hozzáférés: 2024. június 2.
  18. ↑ "Gateway Space Station – NASA". Hozzáférés: 2024. június 2.
  19. ↑ "Forward to the Moon: NASA's Strategic Plan for Human Exploration" (PDF). NASA. 2020. július 26. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 19.
  20. ↑ Moskowitz, Clara (2011. január 7.). "NASA Stuck in Limbo as New Congress Takes Over | Space". web.archive.org. 2020. október 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 19.
  21. ↑ Bonilla, Dennis (2021. április 8.). "Charter of the Review of U.S. Human Space Flight Plans Committee". NASA. 2021. április 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 19.
  22. ↑ Amos, Jonathan (2010. október 11.). "Obama signs Nasa up to new future". BBC News (brit angol nyelven). 2020. szeptember 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 19.
  23. ↑ Augustine; Austin; Chyba; et al. (2019. február 16.). "Seeking A Human Spaceflight Program Worthy of A Great Nation" (PDF). NASA. 2019. február 16. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 19. {{cite web}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  24. ↑ "NASA - President Barack Obama on Space Exploration in the 21st Century". www.nasa.gov (angol nyelven). 2017. december 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 19.
  25. ↑ "S.3729 - National Aeronautics and Space Administration Authorization Act of 2010". Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa. 2010. október 11. 2021. április 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  26. ↑ Clark, Stephen. "Trump signs order reviving long-dormant National Space Council – Spaceflight Now". Spaceflight Now (amerikai angol nyelven). 2020. november 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 19.
  27. 1 2 Grush, Loren (2019. május 17.). "NASA administrator on new Moon plan: 'We're doing this in a way that's never been done before'". The Verge (amerikai angol nyelven). 2020. július 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  28. ↑ published, Robert Z. Pearlman (2019. május 14.). "NASA Names New Moon Landing Program Artemis After Apollo's Sister". Space.com (angol nyelven). 2019. július 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  29. ↑ Chang, Kenneth. "For Artemis Mission to Moon, NASA Seeks to Add Billions to Budget". The New York Times. 2019. május 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  30. ↑ "NASA boss pleads for steady moon mission funding". www.cbsnews.com (amerikai angol nyelven). 2020. november 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  31. ↑ Foust, Jeff (2019. szeptember 27.). "Senate appropriators advance bill funding NASA despite uncertainties about Artemis costs". SpaceNews (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. november 21.
  32. ↑ Fernholz, Tim (2019. május 14.). "Trump wants $1.6 billion for a moon mission and proposes to get it from college aid". Quartz (angol nyelven). 2020. november 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  33. ↑ Berger, Eric (2019. május 14.). "NASA reveals funding needed for Moon program, says it will be named Artemis". Ars Technica (amerikai angol nyelven). 2019. július 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  34. ↑ Berger, Eric (2020. február 11.). "NASA puts a price on a 2024 Moon landing—$35 billion". Ars Technica (amerikai angol nyelven). 2020. február 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 18.
  35. ↑ "Appropriations Committee Releases Fiscal Year 2021 Commerce-Justice-Science Funding Bill". House Committee on Appropriations (angol nyelven). 2020. július 7. 2020. augusztus 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  36. ↑ Foust, Jeff (2020. július 7.). "House bill offers flat funding for NASA". SpaceNews (amerikai angol nyelven). 2020. július 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  37. ↑ Burghardt, Thomas (2020. május 1.). "NASA Selects Blue Origin, Dynetics, and SpaceX Human Landers for Artemis". NASASpaceFlight.com (amerikai angol nyelven). 2020. május 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  38. ↑ Berger, Eric (2020. április 30.). "NASA awards lunar lander contracts to Blue Origin, Dynetics—and Starship". Ars Technica (amerikai angol nyelven). 2020. május 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  39. ↑ Potter, Sean (2020. április 30.). "NASA Names Companies to Develop Human Landers for Artemis Missions". NASA. 2020. május 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  40. ↑ updated, Meghan Bartels last (2021. február 5.). "NASA has a lot to tackle this year as Biden takes charge. Here's what the agency's acting chief has to say". Space.com (angol nyelven). 2021. március 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21. {{cite web}}: |last= has generic name (súgó)
  41. ↑ Feldscher, Jacqueline. "NASA reassesses Trump's 2024 moon goal". POLITICO (angol nyelven). 2021. március 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  42. ↑ Berger, Eric (2021. február 18.). "Acting NASA chief says 2024 Moon landing no longer a "realistic" target". Ars Technica (amerikai angol nyelven). 2021. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  43. ↑ Foust, Jeff (2021. február 4.). "White House endorses Artemis program". SpaceNews (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. november 21.
  44. ↑ Davenport, Christian (2021. március 2.). "The Biden administration has set out to dismantle Trump's legacy, except in one area: Space". The Washington Post. 2021. április 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  45. ↑ Berger, Eric (2021. április 16.). "NASA selects SpaceX as its sole provider for a lunar lander". Ars Technica (amerikai angol nyelven). 2021. április 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  46. ↑ Foust, Jeff (2021. április 26.). "Blue Origin protests NASA Human Landing System award". SpaceNews (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. november 21.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  47. ↑ Foust, Jeff (2021. április 27.). "Dynetics protests NASA HLS award". SpaceNews (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. november 21.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  48. ↑ Foust, Jeff (2021. július 30.). "GAO denies Blue Origin and Dynetics protests of NASA lunar lander contract". SpaceNews (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. november 21.
  49. ↑ Roulette, Joey (2021. augusztus 16.). "Jeff Bezos' Blue Origin sues NASA, escalating its fight for a Moon lander contract". The Verge (amerikai angol nyelven). 2021. augusztus 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  50. ↑ Sheetz, Michael. "Bezos' Blue Origin takes NASA to federal court over award of lunar lander contract to SpaceX". CNBC (angol nyelven). 2021. augusztus 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  51. ↑ Sheetz, Michael. "Bezos' Blue Origin loses NASA lawsuit over SpaceX $2.9 billion lunar lander contract". CNBC (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. november 21.
  52. ↑ David, Jason. "Orion Returns to Earth after Successful Test Flight". The Planetary Society (angol nyelven). 2019. május 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  53. ↑ published, Miriam Kramer (2014. december 5.). "Splashdown! NASA's Orion Spaceship Survives Epic Test Flight as New Era Begins". Space.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. november 21.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  54. ↑ Sempsrott, Danielle (2019. július 2.). "NASA's Ascent Abort-2 Flight Test Successfully Completed". NASA. Hozzáférés: 2022. november 21.
  55. ↑ Wattles, Jackie (2022. november 8.). "NASA's Artemis I mission delayed again as storm barrels toward launch site". CNN. Warner Bros Discovery. Hozzáférés: 2022. november 9.
  56. ↑ "NASA Prepares Rocket, Spacecraft Ahead of Tropical Storm Nicole, Re-targets Launch". NASA. 2022. november 8. Hozzáférés: 2022. november 9.
  57. 1 2 3 4 Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) „:6” nevű lábjegyzeteknek
  58. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Foust, Jeff (2023. március 13.). "NASA planning to spend up to $1 billion on space station deorbit module". SpaceNews (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2023. október 13.
  59. ↑ "CAPSTONE Mission Launch No Longer Targeting June 13 – Artemis". blogs.nasa.gov (amerikai angol nyelven). 2022. június 8. Hozzáférés: 2024. április 7.
  60. ↑ Belam, Martin (2024. január 8.). "Nasa Peregrine 1 launch: Peregrine lunar lander sends first signals from orbit after successful launch – as it happened". the Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 7.
  61. ↑ McCrea, Aaron (2024. január 7.). "Vulcan successfully launches Peregrine lunar lander on inaugural flight". NASASpaceFlight.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 7.
  62. ↑ "Astrobotic Selects United Launch Alliance Vulcan Centaur Rocket to Launch its First Mission to the Moon". www.ulalaunch.com. Hozzáférés: 2024. április 7.
  63. ↑ Sharp, John (2024. február 13.). "SpaceX launches Intuitive Machines IM-1 mission from Florida". NASASpaceFlight.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 7.
  64. ↑ "NASA Replans CLPS Delivery of VIPER to 2024 to Reduce Risk - NASA" (amerikai angol nyelven). 2022. július 18. Hozzáférés: 2024. április 7.
  65. ↑ Foust, Jeff (2021. április 13.). "Astrobotic selects Falcon Heavy to launch NASA's VIPER lunar rover". SpaceNews (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 7.
  66. 1 2 3 Foust, Jeff (2024. február 13.). "Intuitive Machines ready for launch of its first lunar lander". SpaceNews (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 7.
  67. ↑ Rainbow, Jason (2022. április 19.). "Lonestar emerges from stealth with plans for lunar data centers". SpaceNews (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 7.
  68. ↑ Sanders, Gerald (2019. október 10.). "NASA Lunar ISRU Strategy" (angol nyelven). {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  69. ↑ Leinfelder, Andrea. "Intuitive Machines picks SpaceX for second moon mission". Houston Chronicle (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 7.
  70. ↑ "Exploration EVA System Concept of Operations Summary for Artemis Phase 1 Lunar Surface Mission". ntrs.nasa.gov. 2020. április 18. 2021. április 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  71. 1 2 3 4 "Artemis Program - NASA's Plan for Sustained Lunar Exploration and Development" (PDF). NASA. Hozzáférés: 2022. november 21.
  72. ↑ "Artemis Plan - NASA's Lunar Exploration Program Overview" (PDF). NASA. 2020. Hozzáférés: 2022. november 21. {{cite web}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  73. ↑ Berger, Eric (2019. május 20.). "NASA's full Artemis plan revealed: 37 launches and a lunar outpost". Ars Technica (amerikai angol nyelven). 2019. május 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  74. ↑ Foust, Jeff (2019. november 20.). "NASA to seek ideas for an Artemis lunar rover". SpaceNews (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. november 21.
  75. ↑ "NASA - Three Days in the Desert Tests Lunar "RV"". www.nasa.gov (angol nyelven). 2020. július 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  76. ↑ Berger, Eric (2020. július 15.). "NASA's first lunar habitat may be an RV-like rover built by Toyota". Ars Technica (amerikai angol nyelven). 2020. július 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  77. ↑ Bullard, Benjamin (2020. július 15.). "NASA eyes closed-cabin rover 'like an RV for the moon' in first step toward long-term lunar presence". SYFY Official Site (amerikai angol nyelven). 2020. augusztus 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  78. ↑ Mahoney, Erin (2019. október 4.). "A Next Generation Spacesuit for the Artemis Generation of Astronauts". NASA. 2019. október 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  79. ↑ Crane, Aimee (2019. október 15.). "Orion Suit Equipped to Expect the Unexpected on Artemis Missions". NASA. 2019. október 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  80. ↑ "NASA's development of next-generation spacesuits" (PDF). 2010. április 10. 2021. augusztus 10. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  81. ↑ Sheetz, Michael. "Elon Musk offers for SpaceX to make NASA spacesuits, after watchdog says program to cost $1 billion". CNBC (angol nyelven). 2021. szeptember 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  82. ↑ Kraft, Rachel (2021. július 27.). "NASA Seeks Spacesuit Services Proposals for Artemis, Space Station". NASA. 2021. szeptember 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  83. ↑ Howell, Elizabeth (2022. június 1.). "NASA just picked these 2 companies to build next-gen spacesuits for the moon, space station". Space.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. november 21.
  84. ↑ updated, Robert Z. Pearlman last (2020. január 10.). "NASA graduates new class of astronauts to join Artemis-era missions". Space.com (angol nyelven). 2020. január 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21. {{cite web}}: |last= has generic name (súgó)
  85. ↑ "NASA: The Artemis Team". NASA. 2021. január 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. november 21.
  86. ↑ "The Space Review: The time has finally come for Artemis 1". www.thespacereview.com. Hozzáférés: 2022. november 21.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Artemis program című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Artemis-program&oldid=28910742”