Vajna Gábor

Vajna Gábor
Szálasi-kormány (Vajna Gábor az álló sorban balról a harmadik)
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő 1944. október 16. – 1945. március 27.
Előd	Schell Péter
Utód	Erdei Ferenc
Született	1891. november 4. Kézdivásárhely
Elhunyt	1946. március 12. (54 évesen) Budapest
Párt	Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom
Foglalkozás	politikus katonatiszt
Halál oka	akasztás
Vallás	kálvinizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajna Gábor témájú médiaállományokat.

Vajna Gábor (Kézdivásárhely, 1891. november 4. – Budapest, 1946. március 12.) nyilas belügyminiszter.

Élete

Erdélyi református családból származott, apja Vajna Károly, anyja Szabó Anna volt. Az első világháborúban tisztként szolgált a 29. vadászzászlóaljban, és számos kitüntetést szerzett 43 havi frontszolgálata alatt. Az első világháború után a bécsi követségen, majd a honvédelmi minisztériumban teljesített szolgálatot. 1924-ben őrnagyi rendfokozatot viselt, amikor nyugdíjazták, és ezután a fűzfői lőporgyár igazgatója lett. A gyár éléről elbocsátották, amikor csatlakozott a nemzetiszocialista mozgalomhoz.

1939-ben a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Párt programjával országgyűlési képviselő lehetett a Veszprém vármegyei listáról. Az 1944. március 19-én történt német megszállást követően Heinrich Himmler, illetve a Gestapo és az SS hazai embereinek vezérkarához tartozott. Leleplezte az ellenállók (terroristák - a németek így nevezték őket) több szabotázs cselekményét, zsidóellenes intézkedéseket hozott. A Nyilaskeresztes Párt egyik vezetője, Szálasi bizalmas híve volt. 1944. október 16-ától belügyminiszter lett a Szálasi-kormányban. Elmenekült, elfogták és kiadták. A Jankó Péter vezette Népbíróság halálra ítélte, és Szálasival egy napon kivégezték.

Források

• Vajna Gábor. In Országgyűlési almanach: Az 1939-1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Budapest: (kiadó nélkül). 1940. 354. o.