1494
Ellenőrzött
| 1494 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1494 |
| Ab urbe condita | 2247 |
| Bahái naptár | -350 – -349 |
| Berber naptár | 2444 |
| Bizánci naptár | 7002 – 7003 |
| Buddhista naptár | 2038 |
| Burmai naptár | 856 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1486 – 1487 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1549 – 1550 |
| Shaka Samvat | 1416 – 1417 |
| Holocén naptár | 11494 |
| Iráni naptár | 872 – 873 |
| Japán naptár | 2154 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4190–4191 |
| Kopt naptár | 1210 – 1211 |
| Koreai naptár | 3827 |
| Muszlim naptár | 899 – 900 |
| Örmény naptár | 943 ԹՎ ՋԽԳ |
| Szeleukida naptár | 1805–1806 |
| Thai szoláris naptár | 2037 |
| Zsidó naptár | 5254 – 5255 |
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
Évtizedek: 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek
Évek: 1489 – 1490 – 1491 – 1492 – 1493 – 1494 – 1495 – 1496 – 1497 – 1498 – 1499
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Határozott dátumú események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- január 12. – I. Katalin navarrai királynőt (ur.: 1483–1517) Pamplonában férjével, III. Jánossal együtt királlyá koronázzák.
- január 25. – II. Alfonz (I. Ferdinánd fia) trónra lépése Nápolyban. (Egy év múlva lemond a trónról.)
- május 4. – Kolumbusz Kristóf második expedícióján felfedezi Jamaicát.
- május 8. – II. Alfonzt Nápolyban királlyá koronázzák.
- május 31. – A tenerifei guancsok vereséget mérnek a hóditó spanyolokra az első acentejói csatában.
- június 7. – Spanyolország és Portugália megkötik a tordesillasi szerződést, melyben felosztják egymás között az Újvilágot.[1]
- október 22. – Ludovico Sforza, (I. Francesco fia) Milánó hercege lesz. (1499-ben megfosztják a tróntól, 1500-ban a franciák elfogják és haláláig bebörtönzik.)
- november 8. – A firenzeiek elűzik urukat II. Piero de’ Medicit és kikiáltják a köztársaságot (mely 1512-ig tart).
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- január – II. Ulászló magyar király Kinizsi Pált országbíróvá nevezi ki.[2]
- szeptember – Kinizsi seregével felmenti az ostromlott Nándorfehérvárt, majd átkel a Dunán és bevesz két török erősséget, de rövidesen meghal.[3]
- az év folyamán –
- II. Ulászló hadat indít Újlaki Lőrinc ellen, Drágfy Bertalan erdélyi vajda elfoglalja Újlak várát.
- Az itáliai háborúk kezdete.
- Az aberdeeni egyetem alapítása.
- Nagyszombatban rituális gyilkossággal vádolják a zsidókat; 14 személyt ítélnek máglyahalálra.[4]
Az év témái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Születések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- február 2. – Sforza Bona, I. Zsigmond lengyel király második felesége
- március 24. – Georg Agricola német tudós
- április 9. – François Rabelais francia humanista író
- szeptember 12. – I. Ferenc francia király, egy ideig Milánó hercege († 1547)
- november 6. – I. Szulejmán, az Oszmán Birodalom tizedik szultánja († 1566)
Halálozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- január 24. – I. Ferdinánd nápolyi király (* 1423)
- szeptember 29. vagy szeptember 24. – Angelo Ambrogini Poliziano humanista és költő (* 1454)
- október 22. – Gian Galeazzo Maria Sforza milánói herceg (* 1469)
- november 24. – Kinizsi Pál országbíró, hadvezér (* 1431)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Tarján M. Tamás. "Spanyolország ratifikálja a tordesillasi szerződést" (magyar nyelven). rubicon.hu. Hozzáférés: 2025. március 16.
- ↑ Markó 283. o.
- ↑ Markó 284. o.
- ↑ Gonda László: A zsidóság Magyarországon. Budapest: Századvég. 1992. 20–21. o. ISBN 9637911413
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Markó: Markó László (2006). A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Helikon Kiadó, [Budapest], 2., bővített, javított kiadás. ISBN 963 208 970 7.
