close
Ugrás a tartalomhoz

Willis Lamb

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Willis Lamb
Image
Életrajzi adatok
Született1913. július 12.
Los Angeles, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt2008. május 15. (94 évesen)
Tucson, Arizona, Amerikai Egyesült Államok
Születési neveWillis Eugene Lamb
Ismeretes mint
Iskolái
Pályafutása
Szakterületfizika
Szakmai kitüntetések
  • Guggenheim-ösztöndíj (1960)
  • fizikai Nobel-díj (1955, Polykarp Kusch, 95 107 kr)
  • Nemzeti Tudományos Érem (2000)
  • Rumford-díj (1953)
  • Einstein Prize for Laser Science (1992)
  • az Amerikai Fizikai Társaság tagja
  • Fellow of the Optical Society
  • Guthrie Lecture (1958)
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • honorary doctor of Yeshiva University (1965)
  • a Columbia Egyetem díszdoktora (1990)
  • honorary doctor of Ulm University (1997)
  • a Pennsylvaniai Egyetem díszdoktora (1953)
Image
A Wikimédia Commons tartalmaz Willis Lamb témájú médiaállományokat.

Willis Eugene Lamb Jr. (Los Angeles, 1913. július 12.[1][2][3][4][5] –‎ Tucson, 2008. május 15.[1][2][3][4][5]) amerikai fizikus volt, aki 1955-ben Polykarp Kuschsal megosztva kapta a fizikai Nobel-díjat „a hidrogénspektrum(wd) finomszerkezetével(wd) kapcsolatos felfedezéseiért”.[6] Lamb pontosan meg tudta határozni a hidrogénatom elektronenergiáinak meglepő eltolódását, amelyet Lamb-eltolódásként(wd) ismerünk.[7] Az Arizonai Egyetem Optikai Tudományok Karának professzora volt. PhD hallgatója volt többek között Győrffy Balázs fizikus.[8]

Élete

[szerkesztés]

Los Angelesben, Kaliforniában született, és a Los Angeles Középiskolába járt. 1930-ban vették fel a Kaliforniai Egyetemre, Berkeley-be, ahol 1934-ben kémia szakon szerzett alapdiplomát. Julius Robert Oppenheimer irányításával a neutronok kristályokon történő szórásával kapcsolatos elméleti munkásságáért 1938-ban fizikából doktorált.[9] Mivel az akkoriban rendelkezésre álló számítási módszerek korlátozottak voltak, ez a kutatás épphogy lemaradt a Mössbauer-effektus feltárásáról, 19 évvel azelőtt, hogy Mössbauer felismerte volna.[10] Atommag-elmélettel, lézerfizikával és kvantummechanika-igazolással foglalkozott.

Lamb 1951 és 1956 között fizikaprofesszor volt a Stanfordon.[11] 1956 és 1962 között az Oxfordi Egyetem Wykeham fizika professzora volt,[12] emellett tanított a Yale, a Columbia és az Arizonai Egyetemen is. 1963-ban az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia(wd) tagjává választották.[13] 2000-ben az Optikai Társaság tiszteletbeli tagjává választotta.[14]

D. Kaiser Lambre úgy emlékszik, mint egy „ritka teoretikusból kísérletezővé vált” személyiségre.[15]

Kvantumfizika

[szerkesztés]

A Lamb-eltolódás[7] révén a kvantum-elektrodinamikához való kulcsfontosságú és híres hozzájárulása mellett pályafutása második felében egyre nagyobb figyelmet fordított a kvantummérések területére.[16][17][18] Egyik írásában kijelentette, hogy "a kvantummechanikát használó emberek többségének nincs sok dolga a téma értelmezésével kapcsolatban".[18] Lamb nyíltan bírálta a kvantummechanika számos értelmezési trendjét,[19] valamint a foton kifejezés használatát.[20]

Magánélete

[szerkesztés]

Lamb 1939-ben feleségül vette első feleségét, Ursula Schäfert(wd), egy német diáklányt, aki Latin-Amerika jeles történésze lett (és felvette Lamb vezetéknevét).[21][22] Ursula 1996-ban bekövetkezett halála után feleségül vette Bruria Kaufman(wd) fizikusnőt, akitől később elvált. 2008-ban feleségül vette Elsie Wattsont.

Lamb 2008. május 15-én, 94 éves korában hunyt el,[10] epekőbetegség szövődményei miatt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. 1 2 Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. 1 2 Solomon R. Guggenheim Múzeum. Solomon R. Guggenheim Múzeum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. 1 2 Brockhaus Enzyklopädie (német nyelven). Brockhaus. F.A. Brockhaus, 1796 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  6. ↑ Az atomfizikában a finomszerkezet az atomok spektrális vonalainak felhasadását írja le az elektronspin és a nem relativisztikus Schrödinger-egyenlet relativisztikus korrekciói miatt.
  7. 1 2 A fizikában a Willis Lambről elnevezett Lamb-eltolódás egy anomális energiakülönbség két elektronpálya között egy hidrogénatomban(wd).
  8. ↑ Willis lamb, Jr. - The Mathematics Genealogy Project. genealogy.math.ndsu.nodak.edu
  9. ↑ Stiles, Lori: Willis E. Lamb Jr., 1955 Nobel Laureate in Physics, Dies at 94. The University of Arizona News, 2008. május 16. [2008. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
  10. 1 2 Holley, Joe. „Willis E. Lamb Jr., 94; Nobel Prize-Winning Physicist”, The Washington Post , 2008. május 19. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.) 
  11. ↑ Stanford Report, "Other Nobel connections to the Farm," Oct. 3, 2001
  12. ↑ Az Oxfordi Egyetemen három törvényes professzori poszt működik, amelyeket William of Wykehamről(wd) neveztek el, aki megalapította a New College-ot(wd).
  13. ↑ Book of Members, 1780-2010: Chapter L. American Academy of Arts and Sciences. (Hozzáférés: 2011. április 22.)
  14. ↑ Willis Eugene Lamb, Jr. | Optica. www.optica.org. (Hozzáférés: 2024. július 17.)
  15. ↑ D. Kaiser, Drawing Theories Apart: The Dispersion of Feynman Diagrams (University of Chicago, Chicago, 2005).
  16. ↑ (1947) „Fine Structure of the Hydrogen Atom by a Microwave Method”. Physical Review 72 (3), 241–243. o. DOI:10.1103/PhysRev.72.241.
  17. ↑ W. E. Lamb, Quantum theory of measurement, Annals of the New York Academy of Sciences 480, 407-416 (1986).
  18. 1 2 W. E. Lamb, Quantum theory of measurement, in Noise and Chaos in Nonlinear Dynamical Systems (Cambridge University, Cambridge, 1990) pp. 1-14.
  19. ↑ W. E. Lamb, Super classical quantum mechanics: the best interpretation of nonrelativistic quantum mechanics, Am. J. Phys. 69, 413-421 (2001)
  20. ↑ Lamb, Willis E. "Anti-photon." Applied Physics B 60 (1995): 77-84.
  21. ↑ Andreas Daum, Hartmut Lehmann, James Sheehan (eds.), The Second Generation: Émigrés from Nazi Germany as Historians. With a Biobibliographic Guide. New York: Berghahn Books, 2016, ISBN 978-1-78238-985-9, 12, 34, 36, 398‒99.
  22. ↑ Ursula Lamb, UA historian, dies at 82. [2015. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.) accessed 5 July 2016.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Willis Lamb című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Willis_Lamb&oldid=28764071”