close
Ugrás a tartalomhoz

Ipoly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ipoly
Az áradó folyó Ipolyságnál
Az áradó folyó Ipolyságnál
Közigazgatás
OrszágokImage Szlovákia,
Image Magyarország
Szlovákiai kerületekBesztercebányai és Nyitrai kerület
Magyarországi vármegyékNógrád és Pest vármegye
Földrajzi adatok
Hossz212,43 km
Forrásszint1058 m
VízhozamLetkésnél 25,4 m³/s
Vízgyűjtő terület5108 km²
ForrásVepor-hegység, Szlovákia, Forgácsfalva külterületén
Image é. sz. 48° 37′ 24″, k. h. 19° 38′ 40″48.623400°N 19.644400°E
TorkolatDuna (Szobnál) → Fekete-tenger
Image é. sz. 47° 49′ 06″, k. h. 18° 50′ 54″47.818300°N 18.848300°E
Térkép
Image
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipoly témájú médiaállományokat.
Image
A folyó Ipolyságnál

Az Ipoly (németül: Eipel, szlovákul: Ipeľ)[1] folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen balparti mellékfolyója Magyarországon. Neve valószínűleg ősi, indoeurópai eredetű.[2]

Földrajz

[szerkesztés]

Szlovákiában, a Vepor-hegységben ered, az Ipoly-hegy[3] tövében (1058 m). Eleinte dél felé folyik. Itt létesült a Málnapataki-víztározó. Kálnónál délnyugat felé veszi az irányt, belépve a Nógrádi-medencébe. Magyarországot Ipolytarnócnál éri el. Szécsénykovácsinál nyugati irányba fordul, majd Balassagyarmat és Ipolyság érintése után ismét dél felé, ezen a szakaszon a magyar–szlovák határon (Nógrád vármegye) folyik – kivéve a Tesmag és Tésa közötti szakaszt –, megkerüli a Börzsönyt, majd Szobnál ömlik a Dunába. A folyó jelenlegi hossza 212,43 km (szabályozás előtt 254 km); esése a teljes szakaszon 596 m. Vízjárása rendkívül ingadozó. Átlagos vízhozama Letkésnél 25,4 m³/s.

Mellékvizek

[szerkesztés]

Jelentősebb mellékvizei:

Jobb oldali mellékvizek:

  • Krivány patak
  • Masková patak
  • Tiszovníki patak
  • Sztrácinyi patak
  • Kürtösi patak
  • Nagy patak

Élővilág

[szerkesztés]

Magyarországon egyedülálló állat- és növényfajok találhatóak a környékén. Ennek köszönhetően mára a térséget nemzeti parkká nyilvánították (→ Duna-Ipoly Nemzeti Park); az 1997-ben létrehozott nemzeti park több mint 2000 ha érintetlen területet mentett meg. A két part menti ország környezetvédőinek kezdeményezésére megalakult 1992-ben Ipolyságon az Ipoly Unió.

Az 1970-es években a szlovákiai területen folyószabályozási láz indult el, ez az Ipoly magyarországi területein is érezhető még ma is. A mára fennmaradt érintetlen területeket a nemzeti park védi. A folyó Magyarország egyik legszeszélyesebb folyója: volt rá példa, hogy szinte teljesen kiszáradt; volt, amikor az idegen szemlélő hajózható folyónak látta.

Adatok

[szerkesztés]

Image

Image
Az Ipoly vízgyűjtő területe
  • Teljes (szabályozatlan) hossza: 254 km
    • Magyarországi hossza: 143 km
  • Esése (a teljes hosszon): 596 m
  • Vízgyűjtő terület: 5108 km2
    • Magyarországi terület: 1518 km2
  • Átlagos vízfelület magyar területen: 235 ha
  • Növényzete: változó, kemény- és puhafa galériaerdők, égerligetek, gyep, sás, nádas
  • Állatvilág: az Ipolyban közel 50 halfaj honos (a teljes hosszon)

Települések a folyó mentén

[szerkesztés]

(Zárójelben a szlovák név szerepel.)

Történelem

[szerkesztés]

A folyó letkési szakaszán 2009 nyarán egy öt méter hosszú, egyetlen tölgyfából kifaragott bödönhajót találtak. Ez az első hajólelet, ami az Ipolyból került elő. A dendrokronológiai vizsgálat szerint a fát legkorábban 1698-ban vághatták ki. A roncsot kiemelték, és ideiglenesen egy bányatóba süllyesztették konzerválás céljából.[4]

Image
Az Ipoly völgye Tesmagnál

Az trianoni békeszerződés alapján a Magyarország és Csehszlovákia közötti határ megállapításakor a folyót határfolyónak tették meg. 1927 körül keletkezett az az ezzel kapcsolatos legenda, hogy az Ipolyt (a Ronyva patakkal együtt) a csehszlovák fél hajózhatónak állította be, és az így lehetett, az antant tárgyalók megtévesztésével, határfolyó. Ennek nincs alapja; a csehszlovák fél a határvonalat ennél is délebbre kívánta meghatározni.[5]

Közlekedés

[szerkesztés]

Az első világháború előtt 47 közúti hídon lehetett átkelni a folyón. Jelenleg Letkés-Ipolyszalka, Ipolyság-Ipolyság-Homok, Ipolyság-Pereszlény felé, Balassagyarmat-Tótgyarmat, Szécsény (Pösténypuszta) - Pető[6] Rárós–Ráróspuszta[7] és Helemba-Ipolydamásd határátkelőhelyeken vezet át híd a folyó alsó szakaszán. A legdélebbi megmaradt hidat Ipolydamásd és Helemba között 2000-ben a jeges ár vitte el.[forrás?] 2023-ban átadták a Helemba és Ipolydamásd közötti új hidat.[8] Egy másik híd pedig Vámosmikola és Ipolypásztó között épülhet meg Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. Az Ipoly (a Dunával együtt) kettéválasztja az Ister-Granum Eurorégió magyar és szlovák részeit. Az új hidak megépülésével Pest vármegye és a szlovákiai Nyitrai kerület korábban összetartozó részei újra közös gazdasági régiót alkothatnak. A hidak építésével egyidejűleg tervbe van véve a Tésa és Ipolyvisk közötti közúti kapcsolat helyreállítása is. Ezenkívül van még egy sor vasúti híd is, és természetesen említeni kell a Kalonda és az áradat közötti hidakat.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  2. ↑ Kiss Lajos
  3. ↑ Péter, Pásztor: Fedezze fel az Ipoly forrását és annak környékét (magyar nyelven). Felvidék.ma, 2020. július 26. (Hozzáférés: 2025. április 29.)
  4. ↑ Dr. Tóth János Attila (2010. tavasz). A Duna-Ipoly térség elsüllyedt múltja. Cincér - a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Hírlevele 6 (1), 9-10. o. (Hozzáférés: 2010. május 11.)
  5. ↑ Ablonczy
  6. ↑ Átadták a második újjáépített Ipoly-hidat (magyar nyelven). ujszo, 2012. február 24. (Hozzáférés: 2012. február 24.)[halott link]
  7. ↑ Átadták az első újjáépített Ipoly-hidat (magyar nyelven). Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. október 11. [2011. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
  8. ↑ napi.hu

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ipoly&oldid=28644755”